Ezek a helyek csak a Mese- és Varázsvilág térképén léteznek. Itt élnek a manók, tündérek és más varázslények, itt születnek a titkok és itt bontakoznak ki azok a kalandok, amelyek túlmutatnak a hétköznapokon. Ezek a világok a képzeletből születtek, mégis szorosan kapcsolódnak Panka történeteihez.
Ide jutott el Panka
Manóközpont
A Manóközpont a Mesevilág egyik legfontosabb helye: egy hatalmas, végtelennek tűnő tér, ahol a manók nap mint nap azon dolgoznak, hogy a varázsvilág rendben működjön. Galériák, lépcsők és egymásba nyíló szintek hálózzák be, mintha a tér sosem érne véget. Amerre csak nézünk, élet, mozgás és hol halk, hol hangosabb sürgés-forgás látszik, hallatszik. Itt találkoznak a különböző manó fajták, mesterségek és feladatok, mindannyian a Mesevilág láthatatlan egyensúlyát őrizve.
A Manóközpont nem palota és nem hivatal, hanem élő rendszer. Küldönc Manók érkeznek és indulnak üzenetekkel fehér galambok hátán. Az ügyeletes vezetők figyelemmel kísérik a történéseket, hogy minden a helyén maradjon. A különböző mesterségek képviselői itt intézik el hivatalos ügyeiket és kapják meg a további varázslatokhoz a szükséges hozzávalókat.
Ez a hely nem egyetlen történet színtere, hanem az egész országot mozgásban tartó szív, ahonnan a varázslat útjára indul, és ahová mindig vissza lehet térni.
Prágai varázsvilág
A Prágai Varázsvilág kapuja a Károly híd egyik kaputornyán keresztül nyílik meg – Európában azon kevés helyek egyikén, ahol a valódi világból valóban át lehet lépni a varázslat birodalmába. A kapun áthaladva minden ismerősnek tűnik, mégis lassan kiderül: itt másképp működik a tér. A távolságok elcsúsznak, az utak nem mindig oda vezetnek, ahová számítanánk, és aki nem figyel eléggé, könnyen eltévedhet a varázsvilág logikája szerint formálódó vidékeken.
Ebben a világban azonban nem csak a képzelet szülte tájak léteznek. A Prágai Varázsvilágban együtt él a valódi világ és annak láthatatlan párja: a folyókat őrző vízi szellemek, a hidakat védelmező lények és azok a varázslatok, amelyek észrevétlenül segítik és óvják az emberek mindennapjait. A jól ismert város itt tovább lélegzik, de mellette megjelennek olyan vidékek is, amelyeket az emberek álmai, történetei és képzelete hívott életre – olyan helyek, amelyek a való világban sosem léteztek, mégis mindig is ott voltak.
Berlini varázserdő
A Berlini varázserdő kapuja a Brandenburgi kapu, amely egyedülálló módon nem egy, hanem öt különböző világba vezető átjárót rejt. Az öt kapu közül a középső a legfontosabb: ezen keresztül léphetünk be a varázserdőbe, abba a birodalomba, ahol a Természet az Úr. Ide vonult vissza az Anyatermészet akkor, amikor az emberek városokat kezdtek építeni, és a virágos mezők, ligetek és erdők helyét fokozatosan szántóföldek és utcák vették át.
A varázserdő menedék lett mindazok számára, akik ugyan az emberek képzeletéből születtek, mégis az emberek világában kerültek veszélybe. Itt talált otthonra számtalan állat és meselény, akiket az Anyatermészet óv és terelget. Ez az átjáró biztosítja, hogy a különböző világok – a régi mesék, mondák és képzeletbeli tájak – ne keveredjenek össze, és lakóik ne zavarják egymást. A varázserdő áll legközelebb a valódi világhoz: a városok parkjaiból, megmaradt erdőiből számtalan apró átjáró nyílik felé, amelyeket kizárólag varázslények használnak, hogy észrevétlenül segítsék az embereket és az állatokat a mindennapokban.
A helyszínek köre folyamatosan bővül, ahogy új történetek születnek a Panka Mesék világában.